Napjainkban kis túlzással már lassan a csapból is az elektronok folynak. Az elektronizálás futótűzként terjed az életünk szinte minden területén, a fogkeféktől a rollereken át az autókig. Természetesen a trend alól a kerékpárok, illetve a fekvőkerékpárok sem kivételek.
Azonban a gyári elektromos fekvőkerékpárok meglehetősen ritkák, aminek fő oka az újkori magas áruk. Így az utólagos átalakításuk marad, aminél az alkalmazott elektromos meghajtási szettek és alkatrészeik megegyeznek a hagyományos kerékpároknál ismertekkel. Tehát egy jó használt fekvőkerékpárral, egy modern elektromos átalakító szettel és szakértelemmel már egy teljesértékű, kiváló ár-érték arányú elektromos fekvőkerékpár építhető.
De milyen elektromos rendszerek vannak? Miben különböznek egymástól? Melyiknek mi az előnye és a hátránya?
Lássuk az alapokat!
PEDELEC vagy E-BIKE?
A legelterjedtebb elektromos rendszerek a pedelec nevet kapták a “Pedal-Electric” angol kifejezésből. Ezeknél az elektromos pedálrásegítésű rendszereknél a motor működéséhez a pedált hajtanunk kell. A pedálvezérlés mellett gázkarral is működtethető elektromos kerékpár rendszerek is léteznek (E-bike), ahol a pedálok használata nélkül is életre kelthető az elektromos hajtás, azonban azok közúti használata szabályokhoz kötött, közlekedés rendészeti szempontból már nem minősülnek kerékpárnak.
A jelenleg hatályos magyarországi jogszabályok szerint közúti forgalomban kerékpárként csak pedelec, azaz elektromos pedálrásegítésű elektromos kerékpárok használhatóak 250W-s teljesítményig. Az ennél erősebb, vagy gázkarral rendelkező elektromos kerékpárokra műszaki vizsga, bukósisak, biztosítás és a jármű kategóriához szükséges vezetői engedély kell. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz.
Agymotor vagy középmotor?
Az elektromos kerékpár / rekumbens hajtások két legelterjedtebb fajtája az agymotoros és a középmotoros rendszerek.
Az agymotoros hajtás a régebbi technológia, ahol az első vagy hátsó kerékagyba kerül elhelyezésre egy bolygóműves vagy direkt hajtású elektromotor. A bolygóműves agymotorok kisebb tömeggel és térfogattal rendelkeznek és kiválóan teljesítenek az emelkedőkön, míg a direkt hajtású agymotorok nehezebbek és nagyobbak, viszont csendesebbek és drágább típusoknál a visszatöltés lehetősége is biztosított.
Az agymotor előnye, hogy nem terheli a láncot, illetve a felszerelésével nem veszítjük el a szorzóváltónkat és a meglévő hajtóművünket. Hátránya azonban, hogy általában kisebb hatásfokkal működnek és többet fogyasztanak, mint középmotoros társaik. Ezen felül, ha az első kerékbe kerül beépítésre, akkor murvás, kavicsos emelkedőn megcsúszhat, kipöröghet a kerék. Terepre egyáltalán nem ajánlják, viszont aszfaltra városi és túrakerékpározáshoz megfelelő választás lehet.
A modernebb elektromos kerékpár meghajtás a középmotoros hajtás, ami a fekvőkerékpároknál inkább előmotor lesz, hiszen a hajtómű, amit helyettesíteni fog, az elöl található. Ezeknek a rendszereknek a lelke tulajdonképpen egy motorizált hajtómű / hajtókar. Ez azoknak a rekusoknak lehet kevésbé jó megoldás, akiket komolyabb érzelmek fűznek a meglévő hajtóművükhöz (pl. mert karbon hajtókarokat vagy Octalink rendszerű hajtóművet használnak) vagy nem akarják elveszíteni a szorzóváltójukat. A szorzóváltó és a sok sebességfokozat megtartására kiváló megoldás lehet egy Dualdrive váltórendszer, ahol a szorzóváltó a hátsó agyban kerül elhelyezésre. Egyesek további hátrányának tartják, hogy jobban elhasználja a láncot, lánckerék sort… amiben lehet némi igazság, bár ez nagy mértékben függ a használat jellegétől.
A középmotorok azonban azonos teljesítmény mellett nagyobb hatásfokkal dolgoznak, mint agymotoros társaik, így nem csak erősebbek, hanem energiafelhasználás szempontjából is gazdaságosabbak. Vezérlésük már kifinomultabb, így jobb kerékpározási élményt nyújtanak, és mivel nem a kerékagyba kerülnek elhelyezésre, így a kormányzásba és a kerékpár úttartásában sem szólnak bele.
Nyomaték vagy pedálfordulat szenzor?
A pedelec rendszerek másik érdekes különbsége a vezérlésükben rejlik, ami alapján nyomaték- vagy mozgásszenzorosak lehetnek. A nyomatékszenzoros elektromos fekvőkerékpár rendszerek a lábaddal a pedálra gyakorolt nyomatékot figyelik. Minél nagyobb erővel taposod a pedált, annál nagyobb segítséget nyújtanak. A másik megközelítésben, tehát a mozgásszenzoros vezérlésnél, a pedálhoz vagy a hajtókarhoz szerelnek egy mozgásérzékelőt, ami a pedál fordulatát figyeli és az ott mért adatok alapján határozza meg az elektromos rásegítés mértékét.
Mind a nyomaték, mind a mozgásszenzoros elektromos fekvőkerékpár rásegítés nagy élményt tud nyújtani. De a használatukban azért vannak különbségek. Itt olvashatsz egy mozgásszenzoros elektromos Nazca Paseo fekvőkerékpárról és itt pedig a nyomatékszenzoros pedelec rendszerről szerzett gyakorlati tapasztalataimról.
Amennyiben szeretnél egy elektromos fekvőkerékpárt kipróbálni vagy vásárolni, esetleg meglévő fekvőkerékpárodat szeretnéd elektromossá átalakítani, úgy a Rekumbens.hu csapata segítségedre tud lenni. Érdeklődj a megadott elérhetőségeken!