A méret a lényeg?
Mivel viszonylag gyakori kérdés, hogy mi is az ideális rekumbens kerékméret, így elérkezettnek láttam az idejét, hogy a témával kapcsolatban pár gondolatot összeírjak.
Mint minden kerékpárnál így a rekumbenseknél is, az egyik leglátványosabb és legfontosabb alkatrészcsoport a kerékszett. A kerekek méretét illetőleg, tisztelet a kivételnek, de sokunkban van előítélet, ami az átlag magyar kerékpár kultúrkörből kiindulva a következőképen néz ki:
Kis kerék = Csepel Camping kerékpár = Béna!,
Nagy kerék = Csepel Maraton versenykerékpár = Vagány!
És lássuk be azért a Csepel Marathon valóban egy komoly presztízs termék volt a 80-s évek derekán. De ezeken az időkön túltekintve is a hagyományos kerékpárok világa egyre inkább a nagy kerekek felé fordult. A korai 26”-s olasz import hegyikerékpároktól mára már a 29”-os terepszörnyetekig jutottunk, ahol minél nagyobb, annál jobb. A „nagy kerekítés” gyorsabb és az úthibákra kevésbé érzékeny, de nehézkesebb kerékpárokat eredményezett.
No de mi a helyzet a fekvőkerékpárokkal?! Ha az eladó fekvőkerékpárokat végiggörgeted, láthatod, hogy a fenti ökölszabály ellenére is a gyártók még mindig előszeretettel alkalmazzák a kisebb kerékméreteket. Előfordul a 20”/20” és gyakori a 26”/20” kerékméret kombináció is. De hát akkor mi van a rekumbens konstruktőrökkel? Hiányoztak erről az óráról a suliban?
Nem! Valószínűleg ők is tisztában vannak a nagy kerék fizikájával, ugyanakkor jól tudják, hogy a fekvőkerékpár tervezése során számos egyéb ergonómiai tényező teszi nehézkessé a nagyobb méretű kerekek alkalmazását.
A nagy rekumbens kerékméret kísérlet
Mielőtt belevágnék a fenti tényezők vizsgálatába, utána néztem a magyarországi lakosság átlag testmagasságának, ami a hölgyeknél 164 cm, a férfiaknál pedig 176 cm. Környezetemben találtam is egy a magyar népesség súlyozatlan átlagmagasságának tökéletesen megfelelő segítőt, aki egy 170 cm-s hölgy, 80 cm-s belső lábhosszal. A kísérlet kedvéért beállítottam 3 különböző kerékmérettel szerelt rekumbenst az alkatához: egy Challenge Mistral-t 20”/20” kerekekkel, egy Nazca Cruiser-t 26”/20” kerekekkel és egy Nazca Gaucho Highracer-t 28”/28” kerékszettel (ami a vékony gumiabroncsai miatt, közelít a 26″-s túragumival szerelt verzió kerékméretéhez). Az üléspárnákat eltávolítottam a fényképek és a könnyebb mérés érdekében.
És akkor lássuk a gyakorlatban, hogy mik is ezek az ergonómiai korlátok!
1. Az átlépési és ülésmagasság
A képeken is jól láthatod, hogy az első kerékméret egyértelműen hatással van a rekumbens átlépési és az ülésmagasságára.
A 20”/20”-s Mistral nem okozott meglepetést: segítőm könnyedén ülésébe huppant, hiszen az ülésmagassága 52 cm és a váz átlépési magassága is csak 57 cm.
A 26”/20”-s Cruisernél is kitartott a vidámság, Még a magasabb teleszkópos villa ellenére sem tapasztalt semmi nehézséget. Az 57 cm-s ülésmagasság és a 61 cm-s átlépési magasság is passzolt.
A 28”/28”-s Highracer-re azonban már csak némi morgás közepette tudott felmászni. Az ülésbe ülve pedig lábai éppenhogy lábujjhegyen értek le a talajra, tartanom kellett, hogy el ne dőljön. Nemhiába, hiszen a Gaucho ülésmagassága 67 cm-t, az ülés előtti átlépési magassága pedig 74 cm, ami segítőm 80 cm-s belső lábhosszához már soknak bizonyult.
Ezek a képek jól illusztrálják az ülésmagasságok közötti különbségeket.
2. A kerék és hajtókar távolság
Bár az ülésmagasságot illetőleg még jól is vizsgázhatnak az alacsonyabb testmagassággal, de arányaiban hosszabb lábbal rendelkező sporttársak, azonban a következő nehézség, amivel szembe kell nézniük az a kerék és hajtókar távolság.
Az alábbi képeken láthatod, hogy a 80 cm-s belső lábhosszra beállított Nazca Gaucho Highracer (annak ellenére, hogy a 3 vizsgált fekvőkerékpár közül a legrövidebb 170 mm-s hajtókarral rendelkezik) komoly problémát jelez.
Gyakorlatilag megszűnik a hajtókar és a kerék közötti távolság. A hajtókar vége éppen nem akad bele a kanyarodó kerékbe, de a lábfejbe már erősen bele fog. Ez sajnos balesetveszélyes és szépen mutatja a nagy első kerék másik árnyoldalát.
A Cruiser-nél és a Mistral-nál látható, hogy a kis első kerék nem generálja ezt a kritikus hibát. Extrém esetben ugyan segítőm sarka hozzáérhet a kerékhez, de nem balesetveszélyes mértékben.
3. Az ülés- és a hajtókarmagasság
Mikor a fenti hajtókar okozta jelenséggel először szembesültem, egy pofon egyszerű megoldásra gondoltam: a tervezésnél meg kell emelni a hajtókart tartó vázrészt (bummot) és már mehet is alá a 26”-s kerék. Valószínűleg ezt a triviális megoldást anno a tervezők is próbálhatták és hamar megismerkedtek a „hangyás láb” fogalmával, azaz a lábak bizsergésével az elégtelen vérellátás miatt.
Így sajnos már láthatjuk, hogy az ülésmagasság és a hajtókar magasság egészséges arányának megtartását is szem előtt kell tartani, amivel sajnos be is zárul a kör. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy fekvőkerékpárok esetében a rövidebb lábhossz mellett a hajtókar beteszi a mattot a nagy első kerék lehetőségének.
A konklúzió
Leegyszerűsítve a folyamatot, a fekvőkerékpár tervező mérnökök valahogy így lukadhatnak ki újra és újra a csinos 20”-s, 22″-s első kerekeknél és ezért lettek a kisebb első kerékkel készült fekvőkerékpárok a leggyakoribbak.
De mindezek ellenére egyáltalán nem kell elkeserednünk amiért mi, fekvőkerékpárosok kimaradunk a „nagy kerekítés”-ből! Hiszen a fekvőkerékpárosok teljesítményét befolyásoló számos fizikai hatás közül a kerék gördülési hajlandósága csak az egyik tényező. Ott van még sok másik, amiket kárpótlásul kapunk, mint például a kedvezőbb légellenállási együttható, az alacsonyabb súlypont, a jó kanyarstabilitás és manőverezhetőség, a könnyebb kerekek, a hosszú távon is kényelmes, fájdalommentes testtartás, ami egy jobb energiagazdálkodáshoz vezet.
Tehát a rekumbenseknél célszerű félretenned a kerékmérettel kapcsolatos esetleges előítéleteidet és elsősorban a testmagasságodnak, másodsorban pedig a felhasználási célodnak (kardió, túra, teljesítmény) megfelelő kerékméretű fekvőkerékpárt választanod.
Kerékméret teszt
Összeállítottam egy pár pontos ellenőrző listát, amivel fel tudod mérni, hogy a kiszemelt fekvőkerékpár kerékmérete ideális-e a testmagasságodhoz.
- Átlépési magasság ellenőrzése: ha kényelmesen, egyensúlyvesztés nélkül át tudod lépni az ülés előtti vázrészt, akkor príma.
- Az ülésmagasság ellenőrzése: ha a fekvőkerékpáron ülve a lábad magabiztosan, lehetőség szerint telitalppal leér a talajra, akkor pipa! Ennek hiánya az indulásnál és a megállásnál fog kellemetlen pillanatokat okozni (a magas ülőfelület miatti bizonytalan indulás, imbolygás, esetleg eldőlés a közúti forgalomban nagyon nem OK).
- Továbbá, ha a lábhosszadra van állítva a bumm, akkor a hajtókart körbeforgatva semmiképen sem érhet bele a kanyarodó első kerékbe. Ez balesetveszélyes! Ha csak a sarkad ér hozzá, az már személyes mérlegelés kérdése. (Nekem néha beleér, de megszoktam, teljesen élhető.)
- Ha az előző pontok rendben vannak, figyeld meg, hogy a hajtókar magassága kényelmes-e. Ha túl magasan van az ülőfelülethez képest, akkor némi fekvőkerékpározást követően a lábak elkezdenek bizseregni az elégtelen vérellátás miatt. Erre azért már eléggé figyelnek a gyártók. Gyári rekumbensnél még nem is találkoztam ezzel a komoly konstrukciós hibával. Az ilyen fekvőkerékpároknál oldalról tekintve is látható a túlzott szintkülönbség.
Amennyiben a fenti pontok rendben vannak a kiszemelteden, akkor a rekumbens kerékméret a későbbiekben már nem okozhat túl nagy meglepetést.
A fenti gondolatok összeállítása és a gyakorlati kísérlet során is az összefüggések tettenérése volt a célom. A leírtaktól függetlenül láttam már 180 cm alatti sporttársat is kényelmesen kerekezni egy Performer Goal X 26″/26″-s fekvőkerékpáron. Az egyedi testarányok, mint a hosszabb lábak, a nagyobb méretű lábfejek vagy a húsosabb sejhaj is okozhatnak eltérést a fenti összefüggésekben.
Ezért az a biztos, ha próbálsz és tapasztalsz. Ebben segítségedre lehet a rekumbens.hu Budapest, XVI. kerületi szolgáltató központja, ahol kis és nagy kerekű rekumbensek széles választékát találhatod. Ha a rekumbens kerékméret témában további kérdésed merül fel, keress az elérhetőségeimen.
Jó és balesetmentes kerekezést kívánok!
Recuman
