Gyerekkorom óta talán az nyűgöz le a legjobban a kerékpárokban, hogy nyergükben puszta izomerővel (egyéb erőforrás felhasználása nélkül) komolyabb távolság megtételére vagyunk képesek.
Így nem csoda, hogy kissé ambivalens érzések fognak el, amikor egy kiadósabb emelkedő derekán magas pulzusszám és szuszogás közepette egy a fizika törvényeire, a sportszerűségre és a fenti fennkölt tézisemre fittyet hányó elektromos kerékpáros suhan el mellettem. És még csak nem is liheg! OK, OK! De akkor miért kerékpározik? Nem azért, hogy leizzadjon, hogy megkergesse a pulzusát, vagy hogy megélhesse az A-ból B-be önerőből való eljutás felemelő élményét? Szóval nem is tudom…
Viszont azért most, hogy csak így egymás között vagyunk, bevallom, régóta macerál a gondolat, hogy milyen is lehet az elektromos rásegítés egy kényelmes fekvőkerékpáron. És a minap, amikor megérkezett a rekumbens.hu kölcsönzői flottájának legújabb tagja, egy elektromos Nazca Paeso fekvőkerékpár, tudtam, hogy itt van a régóta várt pillanat és végre megtapasztalhatom az élményt.
Nazca Paseo elektromos fekvőkerékpár
A Paseo pedelec rendszere egy az első kerékbe épített 24V-s 250 watt teljesítményű bolygóműves agymotorból, egy a hajtókarhoz épített mozgásszenzorból, egy 10,4 ah-s Samsung akkumulátor csomagból, vezérlő elektronikából
és egy kijelzőből áll. Ez a típus visszatöltésre nem képes, azonban kisebb a mérete és a tömege, mint a direkt hajtású társainak, és emelkedőn is jobban mászik. A Paseo a Nazca legutóbbi 20”/26”-s túramodellje. A váz részben Cro-mo részben pedig alumínium alapanyagból készült. A tekerési komfortért egy felsőkategóriás Meks Carbon első teleszkóp és egy hátsó rugóstag kezeskedik. Kiváló arányok, jó súlypont és stabil útfekvés jellemzi. Hátul a Sram Dualdrive 24 sebességes hibrid váltórendszere működik, Shimano Deore V-fékek lassítják. Kagyló kompozit ülés és Ventisit párna felel az üléskomfortért.
Tudomásom szerint a Nazca hivatalosan sosem gyártott elektromos rekumbenst. Ebből következik, hogy a Paseo fekvőkerékpár elektromos rendszere egy utólagosan beépített szett. Ennek az egyik árulkodó bizonyítéka az akku pakk „egyedi” tartó konzolja. 
A pakkon van egy zár, amivel az elektromos rendszer kapcsolható ki és be, illetve aminek segítségével az akkumulátor lezárható a konzolon. A kijelző a sebességet, az akku töltöttségét és négy rásegítési fokozatot mutat, amik közül a két gomb egyikével lehet választani. A kijelzőnek van még egy éjszakai üzemmódja, ami egy kék fényű megvilágítás.
Próbakör!
Úgy tűnt, hogy minden készen áll az induláshoz (Paseo, agymotor, akkumulátor, elektronok), így vegyes érzelmekkel, de kíváncsian indultam el próbautamra a Szilas-patak menti kerékpárút irányába.
A rásegítési fokozatok közül a középsőt választottam, gondoltam 24V/250W mellett abból túl nagy baj nem lehet. Elindultam. Az első métereken nem történt semmi… és éppen, amikor felmerült bennem, hogy valami nem működik, kezdtem el egy eleinte enyhe, de egyre erősödő húzást érezni a Nazca-n. Visszavettem a nyomatékból, csak forgattam a hajtókart és ő halkan duruzsolva tartotta a sebességemet. Majd megálltam a pedálozással, amivel együtt a motor is megállt és értelemszerűen lassulni kezdtem. Megismételtem… Persze ekkor már fülig ért a szám. Amint az elektromos rendszer a hajtókar tövébe épített pedál szenzoron keresztül érzékelte a megfelelő hajtókar fordulatszámot, újra rásegített. Ezzel egy darabig eljátszadoztam, majd tempót váltottam. Felgyorsulva arra lettem figyelmes, hogy 8 és 20 km/h között határozottabban segített rá, majd 25 km/h-ig szolidabban és 25 km/h felett, tiszteletben tartva a hatályos jogszabályokat, magamra hagyott a Nazca-val és az elemekkel. A „mennyi a vége” kérdés megválaszolása után azzal élvezkedtem, hogy szinte erő nélkül forgattam a pedált miközben a motor pedig helyettesítve a láberőmet kellemesen gurította a Nazca-t.
A patak parttól nem messze van egy kb. 200 m-s nagyon meredek emelkedő, az „ördög háta”. Izomból, SPD-vel, megfelelő áttétellel mindig fel szoktam tornázni magam rajta. Most az elektromos fekvőkerékpár ülésében itt értettem meg igazán a pedelec rendszer lényegét és gyakorlati hasznát. Az agymotor nagyon komolyan vette a feladatot, amit eddig nem tapasztalt nyomatékkal és kicsit hangosabb üzemzajjal jelzett és segítségével a megszokott energiabevitel töredékével értem fel az emelkedő tetejére. Aha! Ezért mondják, hogy az elektromos fekvőkerékpár kisimítja a vidéket.
Konklúzió
A februári hűvös idő miatt hamar visszaindultam a rekumbens.hu szolgáltatóközpontjába, de a 15 km-s próbaút alatt végig kitartott a mosoly. Élmény volt az „ördög hátán” különösebb küzdelem nélkül feljutni, móka volt a könnyed gyorsulás, illetve a lazulós gurulás, cruise-olás az elektronok szárnyán. És a meglepő az volt, hogy a könnyebbségek ellenére is kicsit megizzadtam. Hm. Hát bizony az már így elsőre látszik, hogy nem lenne nehéz egy ilyen elektromos rásegítő rendszert megszeretni.
Izgatottan várom a következő pár melegebb napot, amikor egy nyomatékszenzoros Tongsheng TSDZ2-s középmotort fogok megjáratni. Az azzal szerzett tapasztalataimat is megírom majd természetesen.
Addig is jó és balesetmentes tekerést kívánok!
Recuman
Ha kíváncsi vagy és ki akarod próbálni az elektromos Nazca Paseo fekvőkerékpárt, úgy ezt megteheted a Rekumbens.hu mátyásföldi szolgálató központjában. További információkról itt olvashatsz vagy érdeklődj!
